"Flahoolick" vagy?

Flahoolick – ez valójában egy ír kifejezés, amit Gossage dobott be a köztudatba (de az is lehet, hogy kitalálta; soha nem lehetett nála tudni, állítólag). Annyit tesz: „hercegi nagyvonalúság”. Ezen flahoolick mentalitás az elszánt életigenlésből fakad; a társaság, az emberi kapcsolatok, minden egyes nap, minden egyes pillanat minél teljes megéléséről szól. És Gossage ennek megfelelően is élt. Vallotta, hogy „mindenkinek jól kell éreznie magát, miközben a világ megmentésének elkerülhetetlen feladatán fáradozik.”

És Howard Gossage azt akarja, hogy ezt a „flahoolick” mentalitást mindannyian magunkévá tegyük. 

Hogy hogyan?
Költsünk el egy jó hosszú ebédet a barátainkkal. Ültessük a legnagyszerűbb koponyákat a vacsoraasztal köré, és figyeljük, mit tartogat számunkra az este. Fedezzük fel újra a levélírás gyönyörét. Vessünk papírra valamit, amire aztán érdemes rátenni a bélyeget. Adjuk postára. Várjuk ki a végét. Gossage például így barátkozott össze John Steinbeckkel.

Ezek a dolgok mindannyiunk számára adottak – és képesek tartalmasabbá, értékesebbé tenni a saját és a körülöttünk lévő emberek életét. Ne mondjunk hát le róluk, azzal az ostoba kifogással takarózva, hogy senki nem fizet egy árva fillért sem értük. Még nem. Egyelőre.